Évente egyszer megérkezik a biztosítótól egy levél vagy egy ügyfélportálos üzenet, benne táblázatokkal, egységszámokkal és árfolyamokkal – és a legtöbb ügyfél egyetlen sort keres meg rajta: mennyi a pénzem most, és mennyit fizettem be eddig. Ha a második szám nagyobb, jön a következtetés: „nem hoz semmit, elviszi a költség.” Alkuszként azt látom, hogy ez az érzés ritkán a konstrukció hibájából, sokkal inkább az értesítő félreolvasásából ered. Az éves egyenlegértesítő a nyugdíjbiztosítás legőszintébb dokumentuma: jogszabály írja elő, mit kell tartalmaznia, és ha az ember tudja, melyik sor mit jelent, pontosan látja, hová ment a pénze, mit vont le a biztosító, és mit hozott a befektetés. Ebben a cikkben a mezők jelentését veszem végig – számok nélkül, mert a saját kivonatán a saját számai vannak.
- A biztosító a szerződés állásáról évente legalább egyszer írásban tájékoztat; a befektetési egységekhez kötött szerződéseknél a 2/2019. (III. 28.) PM rendelet tételesen előírja az értesítő tartalmát: beérkezett díjak, költségek jogcímenként, egységárfolyam, szolgáltatási és visszavásárlási érték, átcsoportosítások, eszközalapok.
- A „nem hoz semmit, elviszi a költség” érzés jellemzően abból ered, hogy az olvasó egy számot néz: az aktuális értéket a befizetéshez méri, miközben a kezdeti költségek az első évekre koncentrálódnak, az adójóváírás külön tételként érkezik, és a hozam az egységárfolyamban, nem forintsorban jelenik meg.
- A visszavásárlási érték nem azonos az aktuális értékkel, és nem tartalmazza az adójóváírások 20%-kal növelt visszafizetési kötelezettségét – aki a kilépést fontolgatja, annak a kivonat számai csak a kép egyik fele.
Mit kell tartalmaznia az értesítőnek? A jogszabályi minimum
A biztosítási tevékenységről szóló törvény (Bit.) a biztosítót arra kötelezi, hogy az életbiztosítási szerződés állásáról a szerződőt évente legalább egyszer írásban tájékoztassa; a befektetési egységekhez kötött szerződéseknél a PM rendelet – és az MNB tájékoztatója – szerint ennek minden évben ugyanarra a naptári napra, a fordulónapra kell vonatkoznia, és a biztosítónak a fordulónapot követő 15 napon belül kell megküldenie. A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) szerződéseknél a tartalmat a Bit. felhatalmazása alapján kiadott 2/2019. (III. 28.) PM rendelet 2. § (1) bekezdése tételesen előírja: a szerződés számlájának helyzete, a beérkezett díjak, a szerződéssel kapcsolatos költségek, az igénybe vett szolgáltatások és maradékjogok értéke, az eszközalapok közötti átcsoportosítások időpontja és aránya, a befektetési egységek árfolyama, a szerződés szolgáltatási értéke(i) és visszavásárlási értéke, a többlethozam-visszatérítés értéke, az eszközalapok neve, a nyilvános tájékoztatások elérhetősége és a biztosításközvetítő adatai. A rendelet 3. § (3) bekezdése azt is kimondja, hogy a biztosító a szerződést terhelő valamennyi – előjegyzett vagy ténylegesen érvényesített – költséget és levonást jogcímenként részletezve mutatja be. Klasszikus (hagyományos) nyugdíjbiztosításnál nincs egységszám és árfolyam: ott az értesítő jellemzően a díjtartalékot, a többlethozam-visszatérítést és a visszavásárlási értéket mutatja, a formátum biztosítónként eltér. A kivonat szerkezete tehát nem a biztosító jóindulatán múlik – a sorok megvannak, csak el kell olvasni őket.
A befizetés oldala: saját díj, adójóváírás, eseti befizetés
A „beérkezett díjak” sor nem egyetlen szám. Ide tartozik a rendszeres díj (a tárgyévi indexálás utáni összeggel, ezért érdemes a díjemelést itt visszakeresni), az eseti befizetés, és külön tételként a nyugdíjbiztosítási adójóváírás: a NAV a rendelkezés alapján a 20%-os jóváírást nem Önnek, hanem a biztosítónak utalja át, a biztosító pedig a szerződésen írja jóvá, jellemzően a bevallás feldolgozását követően. Ez három következménnyel jár. Először: a befizetések összegében az adójóváírás is benne lehet, ezért a „mennyit fizettem be” kérdésre a saját díj és a jóváírás külön összeadva ad pontos választ. Másodszor: ha az értesítőn nem látja a jóváírás tételét, annak oka lehet, hogy a NAV-rendelkezés elmaradt vagy hibás volt – ennek menetéről a NAV-nyilatkozatról szóló cikk szól. Harmadszor: a díjelmaradás itt látszik először – ha a beérkezett díj kevesebb a vállaltnál, érdemes a díjfizetés ütemét ellenőrizni, mielőtt a biztosító felszólítása megérkezik.
A költség oldala: jogcímenként, az első évek súlyával
A költségsorok a legtöbb vitát okozó részek, pedig a rendelet szerint jogcímenként kell szerepelniük. A jellemző tételek: a kezdeti (szerzési) költség, amelyet a konstrukciók az első évek díjából vonnak el – kezdeti egységek, csökkentett allokáció vagy külön levonás formájában –, ezért a tartam elején a számlaérték szükségképpen a befizetés alatt marad; a fix adminisztrációs díj, amely a befizetés nagyságától függetlenül havonta vagy évente terheli a számlát; a vagyonarányos kezelési költség, amelyet jellemzően egységek elvonásával érvényesítenek; a kockázati díj, amely a haláleseti vagy egészségkárosodási védelem ára; és a tranzakciós díjak, például a díjmentes kereten felüli átváltásoké. Az eszközalap-kezelési díj sok konstrukcióban nem külön sorban, hanem az egységárfolyamban érvényesül – ezért a kivonat költségsora nem a teljes költség, a teljes képet a TKM adja. A kérdés tehát nem az, hogy van-e költség, hanem hogy az értesítőn látható levonás a feltételben leírt ütemnek és mértéknek megfelel-e. A tételek jelentéséről a költségelemekről szóló cikkben, az összemérésükről a TKM-cikkben írtam bővebben.
A hozam oldala: egységszám és árfolyam
Unit-linked szerződésnél a hozam nem forintsorban jelenik meg, hanem két szám szorzatában: a befektetési egységek számában és az egységek fordulónapi árfolyamában. Az egységszám a befizetéssel és a jóváírással nő, a költséglevonással csökken – ez a konstrukció mozgása; az árfolyam a piaccal mozog – ez a befektetés eredménye. Ha az egységszám nő, de a számlaérték csökkent, az árfolyam esett: ez piaci veszteség, nem költség. Ha egy eszközalapban az egységszám csökkent, miközben nem volt kifizetés és átcsoportosítás sem, az költséglevonás volt. Ez a kettéválasztás oldja fel a leggyakoribb félreértést: az első évek alacsonyabb számlaértéke jellemzően a kezdeti költségek és nem a rossz befektetés következménye, egy rossz tőzsdei év viszont költségek nélkül is apaszt. Az átcsoportosítások sora azt mutatja, ha Ön vagy a konstrukció automatikus szabálya (például életciklus-alapú átsúlyozás) eszközalapot váltott. Klasszikus szerződésnél a hozam a feltételben rögzített módon számított díjtartalék-növekményben és a többlethozam-visszatérítés sorában jelenik meg. A bónusz- és hűségjóváírások jellemzően külön sort kapnak, a feltételben megadott évfordulókon.
Aktuális érték, szolgáltatási érték, visszavásárlási érték: három szám, három jelentés
Az értesítő végén jellemzően három különböző összeg áll, és ezek összekeverése okozza a legtöbb rossz döntést. Az aktuális (számla)érték az egységek fordulónapi értéke – ennyit „ér” a megtakarítás a biztosító nyilvántartásában. A szolgáltatási érték az, amit a biztosító a szerződés szerinti esemény – nyugdíjszolgáltatás, haláleset, egészségkárosodás – bekövetkezésekor fizetne, a feltételekben rögzített szabályok szerint; ez a haláleseti elemnél lehet a számlaértéknél magasabb. A visszavásárlási érték az, amit idő előtti megszüntetésnél kapna kézhez: a számlaérték a visszavásárlási táblázat szerinti levonással, amely a tartam elején a legnagyobb. És van egy szám, amely a kivonaton nincs rajta: a nyugdíjcélon kívüli megszüntetésnél az Szja tv. 44/C. §-a szerint a kapott adójóváírásokat 20%-kal növelten vissza kell fizetni, a nyereség után pedig kamatadó és szociális hozzájárulási adó merülhet fel. Aki a visszavásárlási értéket nézve fontolgatja a kilépést, a kép felét látja – a teljes számlát a visszavásárlásról szóló cikkben raktam össze.
Mit tegyen az értesítővel? Három kérdés, néhány perc
Az éves kivonatot nem elég lerakni: három kérdést érdemes feltenni rá. Egy: egyezik-e a beérkezett díj a saját befizetéseivel, és megérkezett-e az adójóváírás tétele – ha nem, a biztosító ügyfélszolgálata, illetve a NAV-rendelkezés ellenőrzése a következő lépés. Kettő: a költséglevonások a feltételben leírt jogcímeknek és ütemnek felelnek-e meg – ha egy tételt nem tud azonosítani, kérje a biztosítótól a jogcím és a számítás magyarázatát – a rendelet szerint a levonásokat jogcímenként kell bemutatnia, írásbeli panaszára pedig a panaszkezelési szabályok szerint érdemben, írásban kell válaszolnia. Három: az eszközalap-összetétel és a kockázati szint még a céljának és a hátralévő tartamnak felel-e meg – ha nem, a konstrukciók jellemzően évente meghatározott számú díjmentes átváltást engednek, a részletek biztosítónként eltérnek. Ha a kivonaton hibát talál, a bejelentés elsődleges útja a biztosító ügyfélszolgálata; ha a kérdés vitássá válik, a Pénzügyi Békéltető Testület vagy a bíróság dönt – az MNB egyedi vitát nem bírál el. Ha az értesítő értelmezésében elakad, és szól, a sorok átnézésében segítek, amiben tudok; a döntés – maradni, módosítani, kilépni – az Öné. Annyi bizonyos: a kivonat olvasása nélkül a „nem hoz semmit” érzés és a „jól megy” érzés egyformán megalapozatlan.
Kérdés a saját kivonatára szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- 2/2019. (III. 28.) PM rendelet a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek nyújtandó tájékoztatás formájáról és tartalmáról – 2. § (1) (az éves tájékoztatás tartalma), 3. § (3) (költségek jogcímenként)
- Bit. – 2014. évi LXXXVIII. törvény (az életbiztosítási szerződő évente legalább egyszeri írásbeli tájékoztatása; 438. § a) – a PM rendelet felhatalmazása)
- MNB Pénzügyi Navigátor: Befektetési egységhez kötött életbiztosítás (évente egyszeri írásbeli tájékoztatás, fordulónap, 15 napos kézbesítés, a tételek jogcímének feltüntetése)
- Szja tv. – 1995. évi CXVII. törvény 44/C. § (nyugdíjbiztosítási adójóváírás: a NAV a biztosítónak utalja; a jóváírások 20%-kal növelt visszafizetése nyugdíjcélon kívüli megszüntetésnél)
