A megtakarításos biztosítások világában a TKM a fogyasztó iránytűje: egy százalékos értékbe sűríti a konstrukció költségterhét. Nem tökéletes mutató – de nélküle vakon hasonlítgatunk. A kisokos-cikk bővített utódjaként itt a teljes használati útmutató.
- A TKM azt mutatja, évente átlagosan mekkora költségteher hárul a megtakarításra a termék költségei miatt.
- Ugyanannak a terméknek több TKM-értéke van (tartamtól, eszközalaptól függően) – mindig azonos tartamot hasonlítson.
- A TKM nem méri az adójóváírást, a biztosítási védelmet és az eszközalap minőségét – ezek külön mérlegelendők.
Mit sűrít egy számba a TKM?
A TKM a biztosítói önszabályozásból (MABISZ TKM Charta, 2010) indult, 2016. január 1-je óta pedig MNB-rendelet (55/2015. (XII. 22.) MNB rendelet) írja elő az egységes számítását és közzétételét – ezért hasonlítható össze termékek között. Mivel minden biztosító ugyanígy számolja és közli, a mutató termékek közti összehasonlításra való – pontosan erre használjuk az ajánlatkérésnél.
A nyugdíjbiztosításokra a szakmai ajánlások TKM-plafonokat is megfogalmaznak. Konkrét szolgáltatói TKM-értékeket ezen az oldalon szándékosan nem közlünk – a sávokat az ajánlati tábla mutatja, az Ön tartamára vetítve.
Hogyan hasonlítson jól?
- Azonos tartamon nézze: a TKM tartamonként (10-15-20 év) más, és a rövidebb tartam jellemzően drágább – két termék csak azonos tartamú értéken vethető össze.
- Nézze a sávot is: a TKM eszközalaponként eltér; a legolcsóbb és legdrágább alap közti különbség önmagában is informatív.
- Kérdezze meg, mi van mögötte: bónusz- és hűségjóváírások árnyalhatják a képet – ezek jellemzően a tartam végén, feltételekkel járnak (részletek).
Az összehasonlító táblámban a TKM azonos tartamon, sávval együtt szerepel – így a döntés nem marketing-, hanem költség-alapú.
Amit a TKM nem lát
A TKM költségmutató – nem érték-mutató. Nem méri az állami adójóváírást (amely a nyugdíjbiztosítás sajátja, és a nettó képet érdemben javítja), a beépített biztosítási védelem értékét, az eszközalap-kínálat minőségét és a szolgáltatási színvonalat. Egy alacsonyabb TKM gyengébb palettával rosszabb végeredményt is adhat, mint egy kicsit drágább, jobb konstrukció.
A helyes sorrend ezért: először a cél és a kockázati profil, aztán a szóba jöhető termékek TKM-szűrése, végül a részletek. Ezt a szűrést végezzük el együtt az igényfelmérés után – számokkal, túlígérés nélkül.
Miért éri meg ezzel foglalkozni?
Mert a költségszint hosszú távon nagyot számít: évtizedes tartamon az évi néhány tized százalékpontnyi különbség is érdemi összegre nő. A jó hír, hogy ezt a különbséget nem szerencsével, hanem összehasonlítással lehet megfogni – a TKM pont erre való.
A teljes költség-témát a költségelemek és a 10 pontos költség-checklist cikkek fejtik ki.
Kérdés a saját helyzetére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
