„És mi van, ha megszűnik a 20%?” – ez a kérdés szinte minden kötés előtti beszélgetésben elhangzik, és jogosan. Egy 20–30 éves szerződésnél a belépéskori adószabály fennmaradása nem tekinthető adottnak. Alkuszként nem tudok a jogalkotó helyett ígérni, és nem is teszek ilyet; azt viszont meg tudom mutatni, mi az, ami törvényben áll, mi az, ami az Ön biztosítási szerződésében áll, és mit tanítanak a korábbi módosítások. A kettő elválasztása adja a tiszta képet: a jóváírás adójogi kérdés, a szerződés magánjogi.
- A 20%-os jóváírást az Szja tv. 44/C. §-a adja 2014 óta: törvény adta, törvény módosíthatja – lejárati dátum nincs benne, de a fennmaradását sem rögzíti semmi.
- A magyar adójog korábban is nyúlt kedvezményekhez: a 2010 előtti életbiztosítási kedvezmény megszűnt, 2014-ben a pénztári mérték 30%-ról 20%-ra csökkent – a szerződések ettől nem szűntek meg, a támogatás mértéke változott.
- A jogalkotás alapelve a visszamenőleges tehernövelés tilalma (Jat. 2. §): a már jóváírt összegek utólagos elvétele nem jellemző, a jövőbeli befizetésekre viszont az akkor hatályos szabály vonatkozik.
Mi adja a jóváírást, és mi nem?
A nyugdíjbiztosítási adójóváírást a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 44/C. §-a tartalmazza: a szerződő az adóévben befizetett díj 20%-áról, legfeljebb 130 000 forintról rendelkezhet a kedvezmények utáni szja-ja terhére, a 44/D. § szerinti 280 000 forintos közös korláton belül. A szabály 2014. január 1-jén lépett hatályba a 2013 őszén elfogadott adócsomaggal, és – ez fontos részlet – a 2014-től kötött nyugdíjbiztosításokra vonatkozik. Vagyis a jogalkotó már a bevezetéskor a szerződéskötés dátumához kötötte a jogosultságot. A 130 000 forintos plafon a 2014-es bevezetés óta – a 2026-os adóévet is beleértve – változatlan. Amit viszont érdemes kimondani: a jóváírás nem szerepel a kötvényében. A biztosítási szerződés a Polgári Törvénykönyv szerinti életbiztosítás, amelynek szolgáltatásai – nyugdíjszolgáltatás, haláleseti és egészségkárosodási szolgáltatás – az adószabálytól függetlenül élnek; a biztosító a jóváírásról nem tehet ígéretet, és a feltételek ezt jellemzően ki is mondják.
Mit tanítanak a korábbi módosítások?
Három tanulság rajzolódik ki a magyar szabályozás elmúlt húsz évéből. Az első: kedvezmény meg is szűnhet. A 2010 előtt élt, biztosítási díjakhoz kapcsolódó adókedvezményt a jogalkotó 2010-től egy lépésben kivezette; a szerződések megmaradtak, a kedvezmény nem. A második: a mérték és a keret is mozoghat, akár ellentétes irányban. 2014-ben az önkéntes pénztári befizetések rendelkezési mértéke 30%-ról 20%-ra csökkent, miközben a keret emelkedett, és ugyanekkor született meg a nyugdíjbiztosítási jóváírás – a három támogatott forma mai kereteit az egymás melletti jóváírásokról szóló cikk mutatja. A harmadik: a változások jellemzően jövőre néznek, és a jogalkotó hajlamos a régi és az új szerződéseket elválasztani – a 2014-es bevezetés éppen ilyen volt. Az elmúlt években egyébként nem a jóváírás, hanem az adóoldal mozgott: 2023 júliusától a biztosítói kamatjövedelmet szociális hozzájárulási adó is terheli, ám ez is a szerződéskötés dátuma szerint különböztet.
Mi történne a meglévő szerződéssel egy módosításnál?
Érdemes végiggondolni a három elvi forgatókönyvet. Ha a mérték vagy a keret változik, az a következő adóévi rendelkezésre hat; a szerződés és a korábbi jóváírások érintetlenek. Ha a jóváírás csak az új szerződésekre szűnne meg, a meglévők a régi szabály szerint futnának tovább – ez a 2014-es minta. Ha minden szerződésre megszűnne, a szerződés akkor sem szűnik meg: a megtakarítás dolgozik tovább, a szolgáltatások élnek, csupán az éves jóváírás marad el – a díjat pedig a rugalmassági szabályok szerint lehet a keret nélküli helyzethez igazítani, díjcsökkentéssel vagy szüneteltetéssel, kiszállás nélkül. A negyedik, gyakran elfelejtett eset a fordított irány: a keret emelése vagy a mérték változása is törvénymódosítás, és ugyanígy a következő adóévtől hat. A már megkapott jóváírások visszafizetése a hatályos szabály szerint egyetlen esetben esedékes: ha a szerződés nyugdíjszolgáltatás nélkül szűnik meg, például visszavásárlással – ilyenkor az Szja tv. 44/C. § (8) bekezdése alapján 20%-kal növelten kell visszafizetni, ahogy azt a visszavásárlásról szóló cikk tételesen bemutatja. A jogalkotás keretét pedig a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (2) bekezdése adja: jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, jogot nem vonhat el. Ez nem biztosíték a jóváírás fennmaradására, de erős korlát a visszamenőleges elvételre. Egy másik szabály, a kötéskori nyugdíjkorhatár befagyása is azt mutatja, hogy a rendszer a belépéskori állapot védelmére épül.
Hogyan tervezzen úgy, hogy ne a jóváírásra épüljön?
A nyugdíjbiztosítás lényege a hosszú távú, célhoz kötött megtakarítás; a jóváírás ezt gyorsítja, de nem ez tartja fenn. Ha a terv csak a 20%-kal áll meg, akkor a szerződés a jóváírás nélkül nem éri meg – és ezt kötés előtt kell kimondani, nem tíz év múlva. Ezért három próbát érdemes elvégezni. Az első: a díj a jóváírás nélkül is kényelmes-e egy rossz hónapban? A második: a költségszint – a TKM és a feltételekben rögzített költségek – a jóváírás nélkül is vállalható-e a hátralévő tartamra? A harmadik: a szerződés rugalmassága – díjcsökkentés, szüneteltetés, díjmentesítés – elég-e ahhoz, hogy egy kedvezőtlen szabályváltozásnál ne kelljen kiszállni? Ha a válaszok közül bármelyik bizonytalan, olvassa el a mikor ne kössön cikket is: nem minden élethelyzetben ez a jó eszköz.
Mit tegyen?
- Kötés előtt számoljon a jóváírás nélkül is: a döntésnek úgy is meg kell állnia.
- Meglévő szerződésnél ne az adószabálytól, hanem a saját céljától tegye függővé a folytatást; a kiszállás a jóváírás-visszafizetés miatt a legdrágább reakció egy szabályváltozásra.
- Évente egyszer nézze meg a NAV aktuális tájékoztatóját és a bevallási tervezetét – a rendelkezés kerete és menete ott derül ki.
- Ha az adóhelyzete változik, a könyvelője tudja megmondani, hogyan érinti a rendelkezést; a szerződés szerkezetében – díj, szerződő személye, rugalmassági opciók – én segítek, amiben tudok.
Ígéretet a jogalkotó helyett senki nem tehet. Amit tehetünk: olyan szerződést választani, amely a jóváírás nélkül is értelmes, és a törvényi keretet ismerve dönteni, nem a félelem alapján.
Kérdés a saját tervére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Szja tv. 44/C–44/D. § (1995. évi CXVII. törvény)
- Jat. 2. § (2) – 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról
- Önadózó: Adóról való rendelkezés a nyugdíjbiztosítások díja után (2014-től kötött szerződések)
- NAV 49. információs füzet: A szociális hozzájárulási adó (2026. 01. 16.) – kamatjövedelem
- Generali adótájékoztató a nyugdíjbiztosítási szerződéshez
