Amikor valaki tartozásba kerül, és megjelenik a végrehajtó, a megtakarítások sorsa az egyik első kérdés – a nyugdíjbiztosításról pedig két ellentétes tévhit kering: az egyik szerint „mindent elvisznek”, a másik szerint a biztosítás „érinthetetlen”. Alkuszként azt látom, hogy egyik sem igaz; a valóság a szerepek és a kifizetések mentén dől el. Más a szerződőt megillető követelés, más a kedvezményezettnek járó haláleseti összeg, és megint más a már kifizetett, bankszámlára érkezett pénz. Ez a cikk a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szabályai, a felügyelet közzétett állásfoglalása és az adószabályok alapján rendezi, mi foglalható, mi nem, és mit érdemes tennie, ha végrehajtás vagy adósságrendezés fenyeget. Nem jogi tanácsadás: a konkrét ügyben az iratok ismeretében ügyvéd tud pontos választ adni.
- A nyugdíjbiztosításból Önt mint szerződőt megillető követelés – például a visszavásárlási érték – vagyon: a végrehajtás az adós minden lefoglalható vagyontárgyára kiterjedhet, a Vht. csak a sorrendet szabja meg (előbb bankszámla és munkabér).
- A felügyeleti állásfoglalás szerint a szerződés felmondása a szerződő személyes joga, amelyet a végrehajtást kérő hitelező nem gyakorolhat helyette – ezért a bent lévő megtakarítás a gyakorlatban jellemzően akkor kerül a végrehajtóhoz, ha a szerződésből Önnek kifizetés válik esedékessé.
- A kedvezményezettnek járó haláleseti összeg nem a biztosított hagyatéka, a biztosított tartozásai miatt főszabály szerint nem vonható el – a kedvezményezett saját tartozásaira viszont igen, a kényszerű visszavásárlás pedig az adójóváírás 20%-kal növelt visszafizetésével is jár.
Mit lát a végrehajtó, amikor nyugdíjbiztosítást talál?
A nyugdíjbiztosítás a végrehajtás szempontjából nem egyetlen vagyontárgy, hanem több, különböző jogosultat illető követelés. Önt mint szerződőt illeti a szerződés megszüntetése esetén járó visszavásárlási érték és a szerződés rugalmassági jogainak gyakorlása (díjmódosítás, részvisszavásárlás, eszközalap-váltás); a lejáratkor vagy nyugdíjba vonuláskor megnyíló nyugdíjszolgáltatásra az Szja tv. 3. § 93. pontja szerint a biztosított jogosult – nyugdíjbiztosításnál ez jellemzően ugyanaz a személy, mint a szerződő. A kedvezményezettet illeti a biztosított halála esetén járó haláleseti összeg – ez nem az Ön követelése, és nem is a hagyaték része. A szerepeket a szerepekről szóló cikk írja le részletesen; a végrehajtásnál ez a különbségtétel dönti el, kinek a tartozásáért mi vonható el.
A Vht. 7. §-a a pénzkövetelés behajtásának sorrendjét is megszabja: a követelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből és az adós munkabéréből kell behajtani, és csak ha előre látható, hogy ebből viszonylag rövid időn belül nem hajtható be, vonható végrehajtás alá az adós bármilyen más lefoglalható vagyontárgya. A nyugdíjbiztosításból eredő követelés ebbe az utóbbi körbe tartozik: nem az első, hanem a második lépcsőben kerül sorra. Fontos az is, hogy végrehajtásról csak végrehajtható okirat alapján beszélünk: a Vht. 13. §-a szerint ehhez kötelezést (marasztalást) tartalmazó, jogerős, végleges vagy előzetesen végrehajtható határozat és lejárt teljesítési határidő kell. Egy követeléskezelő cég fizetési felszólítása tehát még nem végrehajtás, és nem jogosít a megtakarítás lefoglalására.
A visszavásárlási érték: lefoglalható követelés – de ki mondhatja fel a szerződést?
A Vht. külön szabályozza az adós harmadik személlyel szembeni követelésének lefoglalását: a végrehajtó a harmadik személyt – itt a biztosítót – nyilatkozatra hívhatja fel, és a lefoglalt követelést a harmadik személy esedékességkor nem az adósnak, hanem a végrehajtónak köteles teljesíteni. A szerződőt megillető visszavásárlási érték ilyen, később esedékessé váló követelés, ezért a Vht. általános szabályai alapján a foglalás elől elvileg nem védett; a felügyeleti állásfoglalás ugyanakkor – a Vht. 92. § b) pontjára hivatkozva – a biztosítási összeget, ideértve a visszavásárlási összeget is, a már felvett, az adós rendelkezésére álló összeg kivételével végrehajtás alól mentesnek tekintette, és a jogértelmezés ma sem egységes. A gyakorlatban a döntő kérdés mégis az, hogy a felmondás – vagyis a visszavásárlás kezdeményezése – kinek a joga. A Magyar Nemzeti Bank honlapján elérhető felügyeleti állásfoglalás szerint a végrehajtást kérőnek (a hitelezőnek) nincs lehetősége arra, hogy a biztosítási összeget a jogosult helyett felvegye, és az életbiztosítási szerződést a tartam alatt a biztosító felé fel sem mondhatja – a szerződésből eredő jogok a szerződőnél, a biztosítottnál és a biztosítónál maradnak. Ebből az következik, hogy amíg Ön mint szerződő nem vásárolja vissza a szerződést, a megtakarítás jellemzően a biztosítónál marad; ha azonban a szerződésből Önnek kifizetés válik esedékessé – visszavásárlás, részvisszavásárlás, lejárat vagy egyösszegű nyugdíjszolgáltatás –, az a lefoglalt követelés részeként a végrehajtóhoz kerülhet.
Két óvatossági megjegyzés ide tartozik. Az állásfoglalás korábbi jogszabályi környezetben született, és a jogértelmezés nem egységes: a végrehajtási gyakorlat és a biztosítók eljárása eltérhet, ezért a konkrét ügyben a végrehajtó intézkedését és a biztosító válaszát jogásszal érdemes átnézetni – a végrehajtó intézkedésével szemben a Vht. végrehajtási kifogásra ad lehetőséget. A másik: a követelés „elhallgatása” nem stratégia. A végrehajtó az adóst a vagyonáról nyilatkoztathatja, a rendszeres díjfizetés pedig a bankszámlakivonaton látszik; a valótlan vagyonnyilatkozatnak jogkövetkezménye lehet.
A haláleseti összeg és a kedvezményezett saját joga
Más a helyzet a kedvezményezettnek járó haláleseti összeggel. A Polgári Törvénykönyv kedvezményezett-jelölésre vonatkozó szabálya (6:478. §) és az erre épülő jogértelmezés szerint a kedvezményezett saját jogon, közvetlenül a biztosítótól kapja a szolgáltatást, amely nem tartozik a biztosított hagyatékához – ezért a biztosított tartozásai miatt a hitelezők ehhez az összeghez főszabály szerint nem férnek hozzá. A felügyeleti állásfoglalás is úgy fogalmaz, hogy a biztosítási összeg – így a kedvezményezettnek járó haláleseti összeg is – mentes a végrehajtás alól, kivéve a lefoglalt ingóságért járó, illetve a már felvett, az adós rendelkezésére álló összeget. A haláleseti szolgáltatás útját a haláleseti védelemről szóló cikk mutatja be. Két fontos kivétel van. Ha a kedvezményezettnek magának van tartozása, az ő hitelezői a neki kifizetett összeget már elérhetik, mert az az ő vagyona. Ha pedig nincs kedvezményezett-jelölés, a Ptk. 6:478. §-a szerint a biztosított örököse minősül kedvezményezettnek: az összeget ő is kedvezményezettként, nem örökrészként kapja, a hagyatéki hitelezőkkel szembeni védettsége azonban ilyenkor kevésbé egyértelmű. Tartozással terhelt családban ezért a jelölés nem formaság, hanem a pénz útjának kijelölése.
Kifizetés után: a bankszámla és a nyugdíjszolgáltatás
Ami a biztosítótól már az Ön számlájára érkezett – egyösszegű nyugdíjszolgáltatás, járadék, visszavásárlási érték –, az a Vht. sorrendje szerint elsőként végrehajtás alá vonható pénz. A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre a törvény sávos mentességet ad: egy meghatározott összeghatárig a pénz egészben vagy részben mentes, a felette lévő rész korlátlanul végrehajtás alá vonható; a mentes sáv mértékét a Vht. a mindenkori vetítési alaphoz köti, ezért a pontos számot a hatályos szövegben vagy a bank tájékoztatójában érdemes ellenőrizni. A gyakorlati tanulság: egy nagy, egyösszegű kifizetés végrehajtás alatt álló számlára jellemzően a hitelezőhöz vándorol, a járadék viszont havonta, kisebb részletekben érkezik, és abból több maradhat a mentes sávon belül. Ez az egyösszegű kifizetés és a járadék közötti döntésnek egy ritkán említett szempontja.
Adósságrendezés („magáncsőd”) és a kényszerű visszavásárlás ára
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti eljárásban az adós teljes vagyonát és jövedelmét számba veszik, és a hitelezők kielégítésére felhasználható vagyon körét a törvény és az eljárás szereplői határozzák meg. A nyugdíjbiztosításból eredő követelés itt is vagyonelem; hogy a szerződés fenntartható-e, az adósságrendezési megállapodásban vagy a bírósági eljárásban dől el – ezt nem a biztosító és nem is az alkusz dönti el. Bármelyik úton kerül sor kényszerű visszavásárlásra, az adókövetkezményekkel is számolni kell: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 44/C. §-a szerint, ha a nyugdíjbiztosítás nem nyugdíjszolgáltatással szűnik meg, a korábban kapott adójóváírásokat 20%-kal növelten vissza kell fizetni, és a nyereségrészt is adó terheli. A hitelezőhöz tehát kevesebb jut, mint amennyit a számlaérték mutat, a visszafizetési kötelezettség pedig Önt mint szerződőt terheli. A részleteket a visszavásárlási szankcióról szóló cikk írja le számpéldával.
Mit tegyen, ha végrehajtás fenyeget?
- Ne vásárolja vissza a szerződést pánikból: a saját kezdeményezésű visszavásárlás egyszerre hozza a költséglevonást, az adójóváírás 20%-kal növelt visszafizetését és azt, hogy a kifizetés a végrehajtás alatt álló számlára érkezik.
- Kérje ki a végrehajtási iratokat, és ellenőriztesse jogásszal, hogy van-e végrehajtható okirat, mire terjed ki a foglalás, és indokolt-e végrehajtási kifogás; a Vht. az adós kérelmére részletfizetésre is lehetőséget ad, ennek feltételeit a végrehajtónál érdemes tisztázni.
- Nézze át a kedvezményezett-jelölést: ha a családot akarja védeni, a jelölés a biztosított tartozásaitól független utat ad a haláleseti összegnek.
- Ha a díjat nem tudja tovább fizetni, a díjcsökkentés vagy a díjmentesítés a visszavásárlásnál jellemzően kisebb veszteséggel tartja életben a szerződést – a lehetőségeket a feltételek szabják meg.
- A szerződés adatairól – visszavásárlási érték, szereplők, jelölés – a biztosítótól kérhető kivonat; ha szól, ennek beszerzésében és a lehetőségek összevetésében segítek, amiben tudok. Jogi képviseletet nem vállalok: a végrehajtóval és a hitelezővel Önnek vagy jogászának kell egyeztetnie.
A nyugdíjbiztosítás nem menedék a tartozások elől, de nem is védtelen: a szerződő személyes jogai és a kedvezményezett önálló jogosultsága valós korlátokat szabnak annak, mit érhet el a hitelező. Aki ismeri ezeket a korlátokat, nehéz helyzetben is nyugodtabban és kevesebb veszteséggel dönt a megtakarításáról.
Kérdés a saját helyzetére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Vht. 7. § és 13. § – a behajtás sorrendje, a végrehajtható okirat feltételei; a harmadik személlyel szembeni követelés lefoglalásának és a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg mentességének szabályai (1994. évi LIII. törvény)
- MNB (PSZÁF) felügyeleti állásfoglalás: A biztosítási összeg végrehajtás alól való mentessége
- Szja tv. 44/C. § – a nyugdíjbiztosítási adójóváírás visszafizetése (1995. évi CXVII. törvény)
- Ptk. – az életbiztosítási szerződés és a kedvezményezett jogállása (2013. évi V. törvény, Hatodik könyv)
- A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény
