A válás a nyugdíjbiztosítást is eléri, csak ritkán akkor, amikor a felek számítanak rá. A kötvényen egy név áll, a díjat egy bankszámláról vonták, a jóváírást egy ember bevallása alapján utalta a NAV – ezért sokan természetesnek veszik, hogy a szerződés azé, akinek a nevére szól. A házassági vagyonjog azonban nem a kötvényt nézi, hanem azt, miből és mikor keletkezett az érték. Alkuszként azt látom, hogy a legköltségesebb hibát a kapkodás okozza: a felek visszavásárolják a szerződést, hogy „legyen mit elosztani”, és a jóváírás visszafizetése, az adó és a visszavásárlási költség együtt jelentősen apasztja azt, amit a szerződés ért. Ez a cikk a jogi alapelvet, a megosztás módjait és a válás utáni három szerződés-beállítást veszi sorra.
- A házassági életközösség alatt közös jövedelemből fizetett díjak – és a rajtuk felépült érték – a Ptk. 4:37. §-a szerint jellemzően közös vagyon, hiába egy név áll a kötvényen; a házasság előtt felhalmozott rész különvagyon.
- A megosztáshoz nem kell visszavásárolni a szerződést: a jellemző megoldás, hogy a szerződés megmarad és a másik fél részét más vagyonból egyenlítik ki, vagy szerződőváltással a biztosított veszi át a szerződést – a visszavásárlás a jóváírás 20%-kal növelt visszafizetésével és adóval apasztja az elosztható összeget.
- A kedvezményezett-jelölés a válással nem szűnik meg magától, a jóváírás pedig mindig az aktuális szerződővel jár: ezt a két beállítást a válás után külön kell rendezni.
Közös vagyon vagy különvagyon? Mit mond a Ptk.
A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) 4:37. §-a szerint a házastársak közös vagyonába tartozik minden vagyontárgy, amelyet a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek, és a közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. A nyugdíjbiztosítás jogi értelemben a szerződőt a biztosítóval szemben megillető követelés, tehát vagyontárgy: ha a díját a házassági életközösség alatt a közös jövedelemből fizették, az így felépült érték közös vagyonnak számít akkor is, ha a kötvényen csak egyikük neve szerepel – a profitline.hu-n megszólaló ügyvéd szavaival: ha a szerződést a vagyonközösség idején alapították vagy gyarapították, értéke a közös vagyon részét képezi. A 4:38. § sorolja fel a különvagyont: ide tartozik többek között a vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgy, az örökölt vagy ajándékba kapott vagyon, valamint a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyon helyébe lépő érték. Egy házasság előtt indított szerződés addig felhalmozott értéke tehát különvagyon, a házasság alatt fizetett díjak közösek; ha a díjat igazolhatóan örökségből vagy házasság előtti megtakarításból fizették, az a rész különvagyon maradhat – a bizonyítás azé, aki ezt állítja. Két árnyalat: a 4:38. § (2) bekezdése szerint a különvagyonnak az életközösség alatt a költségek levonása után megmaradó haszna közös vagyon, vagyis a házasság előtti megtakarítás házasság alatti hozama is a megosztás tárgya lehet; az élettársakra pedig mindez nem így vonatkozik, náluk az életközösség megszűnésekor a vagyonszaporulat megosztása kérhető a szerzésben való közreműködés arányában (Ptk. 6:516. §). Házassági vagyonjogi szerződéssel a felek a törvényi rendszertől eltérhetnek – ha van ilyen, az dönt.
Mennyit ér a szerződés a megosztásnál – és miért ne vásárolja vissza?
A megosztásnál nem a befizetett díjak összege és nem a majdani lejárati érték számít, hanem a szerződés aktuális értéke, amit a gyakorlatban két szám ír le: a biztosító által kimutatott aktuális megtakarítási érték és a visszavásárlási érték. A kettő nem azonos. A visszavásárlási érték a költségekkel csökkentett, ténylegesen kivehető összeg, amely különösen az első években jelentősen elmaradhat az elméleti megtakarítástól – a részleteket a költségelemekről szóló cikk írja le. Hogy melyik érték a vagyonmegosztás alapja, az a felek megállapodásán vagy a bíróságon dől el. Az adójóváírás – a NAV által a szerződésre utalt, évi legfeljebb 130 000 forint – a szerződés értékének része, tehát a közös vagyonban is benne van, ha a rendelkezés alapjául szolgáló díjat közösből fizették.
És itt jön a válások klasszikus hibája, a visszavásárlás. Ha a nyugdíjbiztosítás nyugdíjszolgáltatás nélkül szűnik meg, az Szja tv. 44/C. §-a szerint a korábban kapott adójóváírásokat 20%-kal növelten vissza kell fizetni, a nyereséget pedig – a szerződés korától függően – kamatjövedelemként adó terheli; a teljes számlát a visszavásárlásról szóló cikk részletezi. A visszavásárlási költség, a jóváírás-visszafizetés és az adó együtt azt jelenti, hogy az „osszuk el készpénzben” megoldás mindkét félnek kevesebbet ad, mint amennyit a szerződés ér. Aki el akarja kerülni ezt a veszteséget, a szerződést nem megszünteti, hanem elszámolja.
Kié lesz a szerződés? Három megoldás
Az első és leggyakoribb megoldás, hogy a szerződés annál marad, akinek a nevére szól, és a másik fél részét a közös vagyon más elemeiből egyenlítik ki: a lakásból, a megtakarításokból, egyszeri kifizetéssel. A biztosítónál ilyenkor semmi nem változik, a szerződés fut tovább, a jóváírást a szerződő továbbra is a saját szja-ja terhére kéri. A második út a szerződőváltás. Ez akkor kézenfekvő, ha a szerződő és a biztosított nem ugyanaz a személy – például a férj szerződőként fizette a feleség nyugdíjbiztosítását a családi kötés logikája szerint. A nyugdíjbiztosítás szolgáltatására a biztosított jogosult, ezért válás után a természetes rendezés, hogy a biztosított lép a szerződő helyébe: a Ptk. biztosítási szabályai szerint a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor beléphet a szerződésbe – ehhez a törvény szerint sem a biztosító, sem a korábbi szerződő hozzájárulása nem szükséges (a biztosítók nyomtatványa jellemzően mégis mindkét fél aláírását kéri) –, a belépő biztosított viszont a folyó időszak díjaiért a korábbi szerződővel együtt felel, és a szerződő által a szerződésre fordított költségeket, a befizetett díjakat is, meg kell térítenie neki, ami váláskor a vagyonmegosztás részeként számolható el. A szerződőváltás nem visszavásárlás, így nem jár jóváírás-visszafizetéssel; a jövőbeni díjakról és a jóváírásról azonban ettől kezdve az új szerződő rendelkezik, a korábbi szerződő részét pedig a vagyonmegosztásban kell kiegyenlíteni. A harmadik út a bíróság: ha nincs megegyezés, a vagyonmegosztásról a bíróság dönt – az idézett ügyvéd szerint az arányosság, az okszerű gazdálkodás és a méltányosság elvei alapján –, és ilyenkor a szerződés sorsáról is az ítélet rendelkezhet. A biztosító egyik esetben sem fél a válásban: a nyilatkozatokat a szerződőtől fogadja el, a másik házastársnak közvetlenül nem fizet – a megállapodást vagy az ítéletet a szerződőnek kell a biztosítónál nyilatkozatokkal érvényre juttatnia.
Kedvezményezett, biztosított, jóváírás: három beállítás, amit a válás után rendezni kell
Az első a kedvezményezett. A haláleseti szolgáltatás annak jár, akit a szerződő kedvezményezettnek jelölt, és a Ptk. nem ismer olyan szabályt, amely a válással a jelölést megszüntetné: a jelölés addig él, amíg a szerződő nem módosítja. Ha a volt házastárs marad a kötvényen, a haláleseti kifizetés neki jár – nem az örökösöknek, és nem az új családnak. A módosításhoz a szerződő írásbeli nyilatkozata kell, és ha a biztosított nem azonos a szerződővel, az ő írásbeli hozzájárulása is; a menetet az öröklésről és kedvezményezett-jelölésről szóló cikk írja le. A második a szerződő és a biztosított viszonya: aki a válás után a volt házastársa szerződőjeként marad egy szerződésen, az továbbra is díjfizetésre kötelezett, és az ő szja-ja terhére megy a jóváírás – ezért a szerződőváltásról dönteni kell. A harmadik a jóváírás évközi sorsa: a rendelkezés joga mindig azé, aki az adott díjat szerződőként fizette. Hogy a váltás évében a biztosító hogyan igazolja a két szerződő befizetéseit, biztosítónként eltér – az igazolást érdemes előre elkérni, a bevallást pedig a könyvelővel átnézetni. Frissítendő a díjfizetés módja is: ha a díjat a megszűnő közös számláról vonták, a szerződés díjhátralékba kerülhet, ami a díjszünetről szóló cikk szerint a jóváírást is érinti.
Mit tegyen most?
- Kérjen a biztosítótól értékkivonatot – megtakarítási és visszavásárlási értéket – az életközösség megszűnésének napjára és a mostani időpontra; ez a megosztás kiindulópontja.
- Ne vásárolja vissza a szerződést a megosztás kedvéért, amíg ügyvéddel és könyvelővel nem számolták ki, mennyi marad a jóváírás visszafizetése, az adó és a költségek után; a kiegyenlítés más vagyonból vagy a szerződőváltás jellemzően kevesebb veszteséggel jár.
- Döntsenek a szerződő személyéről: ha a biztosított veszi át, a belépési nyilatkozatot ő teszi meg írásban a biztosító nyomtatványán (a biztosítók jellemzően a korábbi szerződő aláírását is kérik); ha a szerződés marad, a kiegyenlítés kerüljön a megállapodásba.
- Módosítsa a kedvezményezettet, az értesítési adatokat és a díjfizetés módját – ezek a szerződő saját nyilatkozatai, a nyomtatványokat a biztosító adja; ha szól, a kitöltésben és a biztosító felé továbbításban segítek, amiben tudok.
- Házassági vagyonjogi szerződés vagy élettársi kapcsolat esetén az itt leírt automatizmusok másképp működnek – ott a saját megállapodás, illetve a Ptk. élettársi szabályai a kiindulópont.
Alkuszként a szerződés működésében, az értékkivonat értelmezésében és a biztosítói papírmunkában tudok segíteni; a vagyonmegosztás jogi kérdéseiben családjogban jártas ügyvéd, az adókérdésekben a könyvelő a megfelelő partner.
Kérdés a saját szerződésére és helyzetére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Ptk. 4:37–4:38. § (házastársi közös vagyon, különvagyon), 6:516. § (élettársak vagyoni viszonyai), 6:451. § (a biztosított belépése a szerződésbe), életbiztosítási szabályok (2013. évi V. törvény)
- Szja tv. 44/C. § – nyugdíjbiztosítási nyilatkozat, a jóváírás 20%-kal növelt visszafizetése (1995. évi CXVII. törvény)
- ProfitLine.hu: Mi történik válás esetén a nyugdíjbiztosítással? Vagyonmegosztás szabályai (dr. Bankovics-Balogh Erzsébet ügyvéd)
