Aki 2023 nyara előtt kötötte a nyugdíjbiztosítását, gyakran úgy tudja, hogy a szerződése „a régi szabály alatt van”, ezért a 2023-ban bevezetett kamatjövedelem-szocho nem érinti. Ez igaz a rendszeres díjakra – és nem igaz az eseti számlára azóta tett befizetésekre. Aki pedig a szerződés lezárása előtt számol, gyakran csak a 15%-os szja-val kalkulál, a 13%-os szochóval nem. Alkuszként azt látom, hogy ez a két félreértés vezet a legtöbb rossz visszavásárlási döntéshez. Ebben a cikkben a szabály forrását, a határvonalakat és az adó nélküli kifizetés eseteit tesszük rendbe – díjszámok és ígéretek nélkül.
Az Szja tv. 65. § (1) bekezdés d) pontja szerint a biztosítói teljesítésből a befizetett díjakat meghaladó rész kamatjövedelem, amelyet 15% szja terhel – de csak akkor, ha a kifizetés nem adómentes jogcímen történik. Nyugdíjbiztosításnál ez a gyakorlatban a visszavásárlást és a részvisszavásárlást jelenti. Ugyanez a § kedvezményt is ad: rendszeres díjas szerződésnél a 6. év után a kamatjövedelem fele, a 10. év után az egésze mentesül az adó alól; egyszeri díjas konstrukciónál ugyanez 3, illetve 5 év. A biztosítói adótájékoztatók szerint az eseti díj a rendszeres díjtól elkülönítve, egyszeri díjas biztosításként adózik: rá a 3, illetve 5 éves szabály vonatkozik, és az eltelt éveket befizetésenként, a befizetés napjától külön számolják. A visszavásárlás teljes számláját a tételes cikk mutatja be, a 6 és 10 éves határok logikáját pedig a 10 éves szabály.
A kamatjövedelmet terhelő szociális hozzájárulási adót a 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet vezette be veszélyhelyzeti szabályként 2023. július 1-jétől, 13%-os mértékkel. A NAV 2026. januári tájékoztató füzete szerint a szabály ma a Szocho tv. 1. § (5) bekezdés f) pontjában és 36/H. §-ában áll – a biztosítói adótájékoztatók 2024-es törvénybe emelésről írnak –, vagyis nem átmeneti tétel többé. Az adót a kifizető, tehát a biztosító állapítja meg és vonja le a kifizetéskor, és a NAV füzete külön kiemeli: az adófizetési felső határ a kamatjövedelemre nem vonatkozik. Az alap ugyanaz, mint az szja-é, így a 6 és 10 éves kedvezmény a szochót is arányosan csökkenti. Kivételek is vannak – például a lakossági állampapír, az ingatlanalap befektetési jegye és a babakötvény kamata –, de a megtakarítási célú élet- és nyugdíjbiztosítás nincs köztük.
A szabály a szerződéskötés dátuma szerint különböztet. A 2023. július 1. előtt létrejött szerződés kamatjövedelme után nem kell szochót fizetni; a 2023. július 1-jén vagy azt követően kötött szerződésnél a teljes kamatjövedelem szocho-köteles. A csapda a köztes eset: több hazai biztosító adótájékoztatója úgy értelmezi, hogy a régi szerződés eseti (rendkívüli) számlájára 2023. június 30. után teljesített befizetések nyeresége már az új szabály alá tartozik – és mivel az eseti díj adózási szempontból egyszeri díjas biztosításnak számít, ezeknél a 3, illetve 5 éves kedvezmény órája a befizetés napjától indul. A rendszeres díj és a feltételek szerinti indexálás jellemzően a régi rezsimben marad, de ezt – és az esetleges önkéntes díjemelés besorolását – a saját biztosítója adótájékoztatójában érdemes ellenőrizni, mert a nyilvántartás biztosítónként eltér. Aki tehát a rugalmassági eszközök közül az eseti befizetést használja egy 2019-es szerződésen, annak a 2024-es eseti díjra már két adó jut, ha idő előtt nyúl hozzá. Ez nem érv az eseti befizetés ellen – a nyugdíjcélig kitartva az eseti számla nyeresége is adómentes nyugdíjszolgáltatásként érkezik –, csak annak a jele, hogy az eseti számla nem rövid távú parkolópálya. A biztosítók a régi és az új rezsim alá eső befizetéseket külön tartják nyilván, és a kifizetéskor a levonást ennek megfelelően számolják; a magánszemélynek ezzel bevallási teendője nincs, az adót a kifizető vonja le.
A nyugdíjbiztosítás lényege itt válik kézzelfoghatóvá. Ha a szerződés az Szja tv. 3. § 93. pontja szerinti biztosítási eseménnyel – nyugdíjba vonulással, a kötéskori korhatár betöltésével, legalább 40%-os egészségkárosodással – zárul, a szolgáltatás az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.6. pontja alapján adómentes: nincs szja, és mivel a szocho alapja az szja szerinti kamatjövedelem, szocho sincs. A haláleseti szolgáltatás szintén adómentes. Ezzel szemben az idő előtti visszavásárlásnál négy tétel jelenik meg egyszerre: a korábbi jóváírások 20%-kal növelt visszafizetése az Szja tv. 44/C. § (8) bekezdése szerint, a kamatjövedelem 15%-os szja-ja, az érintett részen a 13% szocho, valamint a feltételekben rögzített visszavásárlási táblázat szerinti levonás. Ezt a négyest kell összevetni azzal, amit a szerződés fenntartása – akár csökkentett díjjal – adna; a részleteket a kifizetés adózásáról szóló cikk egészíti ki.
A szocho nem változtatja meg a nyugdíjbiztosítás alaplogikáját: aki a célig kitart, adó nélkül jut a szolgáltatáshoz; aki idő előtt kiszáll, annak 2023 óta eggyel több tétellel kell számolnia.
Kérdés a saját szerződésére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Díjmentes, kötelezettség nélkül – a végén pontosan látni fogja a lehetőségeit és a következő lépést.