Családi nyugdíjbiztosításoknál gyakori, hogy nem az fizeti a díjat, akinek a nyugdíjára a szerződés szól: a szülő köt a felnőtt gyermekére, a házastárs a párjára. Amíg minden rendben megy, ez a felállás kényelmes – a jóváírást a szerződő adójából kérik, a megtakarítás a biztosított nyugdíjára gyűlik. A gond akkor jön, amikor a szerződő meghal. Ilyenkor a hozzátartozók jellemzően azt hiszik, hogy a biztosítás „kifizet” valamit, vagy épp ellenkezőleg: hogy a szerződés magától megszűnt. Egyik sem igaz. Alkuszként azt látom, hogy ebben a helyzetben a legnagyobb kockázat nem jogi, hanem gyakorlati: a bankszámla zárolása miatt elmarad a díj, a biztosító felszólítását senki nem olvassa el, és egy évtizedes megtakarítás kerül olyan állapotba, amelyet később drága helyreállítani. Ez a cikk azt mutatja meg, mi történik a szerződéssel, kinek mit kell tennie, és hogyan marad meg a jóváírás-jogosultság a családban.
A nyugdíjbiztosítás a biztosított életére és nyugdíjára szól: a biztosító akkor teljesít, ha a biztosított eléri a kötéskori nyugdíjkorhatárt, nyugdíjjogosulttá válik, meghatározott mértékű egészségkárosodást szenved, vagy meghal. A szerződő – aki a díjat fizeti és a szerződésről rendelkezik – ebben a sorban nem szerepel. Ha tehát a szülő vagy a házastárs mint szerződő hal meg, a biztosító nem fizet haláleseti szolgáltatást, a szerződés nem jár le, és nem is szűnik meg magától: a megtakarítás a biztosított nevéhez kötve, változatlan feltételekkel – ugyanazzal a kötéskori korhatárral, ugyanazzal az indulási dátummal, ugyanazokkal a korábbi jóváírásokkal – fut tovább. Ami megváltozik, az a szerződői szék: üres lesz, és valakinek be kell ülnie. A szerepek pontos tartalmát a ki kicsoda a szerződésben cikk írja le, a családi kötés indokait pedig a családi kötésről szóló cikk.
Az első és legegyszerűbb út a biztosítotté. A Polgári Törvénykönyv életbiztosítási szabályai szerint, ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal beléphet a szerződésbe, és ehhez a biztosító hozzájárulása nem szükséges; a belépéssel a szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át – ezt a mondatot a hazai életbiztosítási feltételek jellemzően szó szerint átveszik. A gyakorlatban ez jellemzően egy nyomtatvány a biztosító ügyfélszolgálatán, a halotti anyakönyvi kivonat másolatával – a biztosító további iratot is kérhet. A gyermek vagy a házastárs így a hagyatéki eljárás kivárása nélkül lesz a saját nyugdíjbiztosításának szerződője: ő fizeti a díjat, ő rendelkezik a szerződésről, és ő tehet jóváírási nyilatkozatot. A Ptk. a belépő biztosítottat arra is kötelezi, hogy a szerződőnek – halála után az örököseinek – megtérítse a szerződésre fordított költségeket, a befizetett díjat is ideértve; ahol a biztosított egyben az egyetlen örökös, ennek nincs gyakorlati jelentősége, több örökösnél viszont a hagyatéki egyeztetés része lehet, ezért érdemes a közjegyzővel vagy ügyvéddel tisztázni.
A második út az örökösöké. Ha a biztosított nem lép be, a szerződői jogállás – a szerződés mint vagyoni értékű jog – a hazai feltételek és a joggyakorlat szerint a hagyaték része, és a jogerős hagyatékátadó végzés szerint az örökösre száll; a biztosítók ilyenkor a végzés másolatát kérik, és addig a szerződésen érdemi rendelkezést (visszavásárlást, kedvezményezett-módosítást, díjváltoztatást) jellemzően nem fogadnak el. A hagyatéki eljárás hónapokig tarthat, a díj pedig közben esedékes marad. Fontos korlát: a biztosított személye a hazai feltételek szerint ezen az úton sem cserélhető – az örökös szerződőként is csak az eredeti biztosított nyugdíjára gyűjt tovább, mert a nyugdíjbiztosítás szolgáltatása az ő nyugdíjához kötődik.
A halál után a bank az elhunyt számláját zárolja, az állandó átutalás és a csoportos beszedés leáll. A biztosító erről nem tud: a díj esedékessé válik, és ha nem érkezik meg, a Ptk. 6:449. §-a szerint a biztosító – a következményekre figyelmeztetve – a felszólítás elküldésétől számított harmincnapos póthatáridő tűzésével írásban hívja fel a szerződőt a teljesítésre. Ha a határidő eredménytelenül telik el, a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik – a megszűnéstől számított százhúsz napon belül azonban a szerződő írásban kérheti a helyreállítást. A felszólító levél viszont az elhunyt címére megy, és jellemzően bontatlanul marad. Az életbiztosításoknál van egy enyhítő elem: ahol a szerződésnek már van visszavásárlási értéke, a hazai feltételek a folytatólagos díj elmaradását jellemzően nem megszűnéssel, hanem díjmentesítéssel kezelik – a megtakarítás megmarad, új díj nem érkezik, a költségek viszont futnak, és az adott évi jóváírás lehetősége elvész. Hogy egy adott szerződés megszűnik vagy díjmentesül, az a feltételektől függ, biztosítónként eltér. A jó hír, hogy a díj a hazai gyakorlatban más számláról is befizethető, ezért az első teendő, hogy a család valamelyik tagja a szerződésszámra hivatkozva fizesse az esedékes díjat, amíg a szerződői kérdés rendeződik. A díjmentesítés, a díjcsökkentés és a helyreállítás részleteiről a szerződés rugalmassági szabályairól szóló cikk ír.
Az Szja tv. 44/C. §-a szerint a nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a szerződő teszi a saját, kedvezmények után fennmaradó adójából, az általa szerződőként befizetett díj után. A szerződő halálával ez a jog nem vész el, hanem gazdát cserél: attól kezdve, hogy a biztosított vagy az örökös lett a szerződő, az ő befizetéseiről ő rendelkezhet a saját, ténylegesen megfizetett szja-ja terhére, a díj 20%-áig, évi legfeljebb 130 000 forintig. Ennek feltétele, hogy az új szerződőnek legyen adója: egy 25 év alatti pályakezdő gyermek vagy egy szja-mentes anya hiába lép be, a jóváírás elmarad – ezt az szja-mentességről szóló cikk részletezi. Az elhunyt szerződő utolsó évi befizetéseiről a rendelkezés sorsa az adóhatóság elhunyt adózókra vonatkozó eljárásától függ – erre a jóváírásra nem érdemes építeni, a kérdést a könyvelővel vagy a NAV-val érdemes tisztázni. Két dolog viszont nem változik: a korábbi években már jóváírt összegek a szerződésen maradnak, és a szerződőváltás önmagában nem visszavásárlás, tehát nem indítja el a jóváírások 20%-kal növelt visszafizetését. Az akkor indul el, ha az örökösök a szerződést inkább megszüntetik: akkor a visszavásárlás teljes számlája jön, a nyereség adójával együtt.
A családi szerződéseknél gyakran a szerződő egyben a haláleseti kedvezményezett is: a szülő magát jelölte a gyermek szerződésén. A Ptk. kedvezményezettre vonatkozó életbiztosítási szabálya szerint ha a kedvezményezett a biztosítási esemény – itt a biztosított halála – előtt hal meg, a jelölés hatályát veszti, és új jelölés hiányában a biztosított örököse a kedvezményezett: az összeg ilyenkor sem a hagyaték része, a biztosító azonban az örökösi minőséget jellemzően a jogerős hagyatékátadó végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal igazoltan fizeti ki, vagyis a kifizetés a hagyatéki eljárást kivárja. Az új szerződő ezért a belépés után a biztosított írásbeli hozzájárulásával új kedvezményezettet jelölhet; a jelölés menetét az öröklésről és kedvezményezett-jelölésről szóló cikk mutatja be. Érdemes átnézni a díjfizetés módját (új számla, új beszedési megbízás), a levelezési és az e-mail-címet, mert a biztosító értesítései – az évfordulós levél, az adóigazolás – eddig az elhunyt elérhetőségeire mentek, valamint a díj nagyságát: a szülő által vállalt díjat a pályakezdő gyermek nem feltétlenül bírja ugyanúgy, és a díjcsökkentés jobb megoldás, mint a kihagyott hónapok.
Ha szól, segítek, amiben tudok; az aláírás és a hagyatéki ügyintézés a család dolga marad.
Kérdés a saját családi szerződésére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Díjmentes, kötelezettség nélkül – a végén pontosan látni fogja a lehetőségeit és a következő lépést.